A parkolás története

Forgalomszabályozás az 1920-as 30-as években

Az 1920-as években, a gazdasági fellendülés azt jelentette, hogy egyre több és több ember engedhette meg magának, hogy saját autója legyen.  Az autók egyre növekvő száma komoly problémákat okozott a nagyvárosokban, legtöbbjüket felkészületlenül érte az ugrásszerűen megnövekedett járműforgalom. Az 1910-es és 20-as években, amerikai nagyvárosok parkolási rendjét nagyrészt a kaotikus rendetlenség jellemezte. Számos önkormányzat úgy próbálta szabályozni a parkoló autókkal telített városok forgalmát, hogy a belvárosból kitiltotta a járműveket.
 
74300JP2 wi he re1 x0 y0 sw sh ro final
Forgalmi dugó Detroit-ban (1928)
 

1920. április 10-én Los Angelesben megtiltották a parkolók napközbeni használatát, ez azonban nem oldotta meg a problémát. A számos nyilvános tiltakozásnak köszönhetően – elsősorban a Los Angeles belvárosának hatalmas forgalma miatt - a tilalmat még a hónap vége előtt feloldották.
Több város a parkolók használatát időkorlátozás bevezetésével próbálta szabályozni, azonban ennek ellenőrzése hatalmas terhet jelentett a rendőrségeknek. A megengedett várakozási idő betartását a közlekedési járőrök a járművek gumijára rajzolt krétajelzéssel, illetve óránként adott jeggyel próbálták felügyelni.

A fizető parkolás kezdete

A fizető parkolás kezdetének bemutatásához vissza kell térnünk a korai 1920-as 30-as évekbe, az Egyesült Államokba, Oklahoma városába. A becslések szerint 1930-ban megközelítőleg 500.000 db bejegyzett autó volt Oklahoma államban, legnagyobb hányaduk a fővárosban, Oklahoma City-ben. Ekkor még nem volt szabályozott parkolás sehol sem. Az emberek autóikat az utcán tárolták mindaddig, míg nem közlekedtek vele. Legtöbb parkolóhelyet a belvárosban dolgozók autói foglalták el, így a vásárlóknak, ügyfeleknek nem volt lehetőségük a bevásárlás, ügyintézés helyszínéhez közel leállítani járműveiket. A forgalmi torlódások okozta problémák mindennaposak voltak a nagyvárosban. Ez rontotta az üzletek forgalmát, így az emberek elkezdtek gondolkodni azon, hogyan szabályozzák a járművek megállási idejét.

oklahoma 1928

 Oklahoma belvárosa 1928.


 Az első parkolóóra

A belvárosi kereskedők az alacsony forgalom miatt úgy döntöttek, hogy a Kereskedelmi Kamarához fordulnak, akik a Közlekedési Bizottság elnökét, Carl C. Magee-t bízták meg a feladattal, hogy megoldást találjon az Oklahoma parkolási gondjaira.

Magee a probléma megoldására egy gépet álmodott meg, - amit napjainkban parkolóóraként ismerünk - egy eszközt, amely korlátozza a parkolás idejét. Ez nagy kihívás volt akkoriban, mivel a gépnek megbízhatóan kellett működnie minden időjárási körülmény mellett, védettnek kellett lennie a vandalizmus ellen, emellett elvárás volt a költséghatékony működés is. Az általa megálmodott parkolóóra szabadalmát 1932. december 21-én védette le.

Annak érdekében, hogy egy működő prototípus kerüljön megépítésre, tervpályázatot hirdetett az Oklahoma Egyetem Mérnöki Tanszékének diákjai között. A legjobb design tervezője számára 160$, egy működő modell elkészítéséért 240$ pénzjutalmat ajánlott fel. A verseny 1933. február 17-től május 6-ig tartott, azonban a mérnökhallgatók által tervezett eszközök egyike sem felelt meg az elvárásoknak.

Az első működő parkolóórát Holger George Thuessen és Gerald A. Hale tervezte. Hale és Thuessen 1933-ban kezdett el dolgozni Carl Magee felkérésére a parkolóóra projekten. Thuessen az Oklahoma Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola mérnökprofesszora (ma Oklahoma Állami Egyetem), Hale az egyetem egykori mérnök hallgatója volt. A terveik alapján megvalósított belső szerkezetre a külső burkolatot egy helyi vízvezeték-szerelő készítette el. Az általuk tervezett automatát „Black Maria”-nak nevezték el.

 Black Maria
Az első parkolóóra, a „Black Maria”


1935. május 13-án Carl Magee szabadalmaztatta a „Black Maria” tervei alapján készült, saját formatervezésű parkolóóráját, mely a Park-O-Meter No. 1. nevet kapta. Az első eszközök legyártását a tulsa-i MacNick Company-ra bízta, a vállalkozás az oklahoma-i olajmezőkön alkalmazott, nitroglicerines robbantáshoz használt mechanikus időzítő gyártásával foglakozott akkoriban.

Az első parkolóórák (175 db) 1935. július 16-án került telepítésre Oklahoma City-ben, a First Street és Robinson Avenue délkeleti oldalán. A parkolásért 5 centet (mai értéken kb. 0.8 $) kellett fizetni óránként.
Az első parkolóóra napjainkban is megtekinthető, az oklahoma-i Történeti Központban került kiállításra.

history of the parking meter 20616 1 ParkOMeterNo.1
   
Carl C. Magge és a a Park-O-Meter No. 1.

Később Carl C. Magee Magee-Hale Park-O-Meter Company néven céget alapított, mely megkezdte a parkolóórák sorozatgyártását. A cég később megváltoztatta a nevét POM-ra (Park-O-Meter rövidítés alapján) és a mai napig parkolóórák gyártásával foglalkozik.
Magee szabadalma nem az első volt a parkolóórák között. Az első parkolóóra szabadalmi joga egy vállalkozó, Roger W. Babson nevéhez fűződik, ő 1928. augusztus 30-án védette le találmányát. Babson-nak az az ötlete támadt, hogy a parkolóórát a mellette álló jármű akkumulátora működtesse, ehhez azonban minden esetben csatlakoztatni kellett volna az autókat a parkolóórához. Babson-t azonban nem emlegetik a parkolóóra atyjaként, mivel találmánya soha nem volt több, mint egy ötlet.

A parkolóórák elterjedése az USA-ban

Az első parkolóórákat Oklahoma egy belvárosi utcájának egyik oldalán telepítették. A forgalom szabályozás pozitív hatása néhány napon belül érezhető volt, három nappal a telepítés után az utca másik oldalán található üzletek tulajdonosai is követelték, hogy az ő boltjuk elé is telepítsenek parkolóórákat. Ennek oka egyszerű: Azon az oldalon, ahol fizetni kellett, az autósok csak rövid ideig használták a parkolókat, így időnként lehetett üres helyett találni, az utca túloldalán azonban ugyanaz az autó parkolt egész nap.


nickel parking meter
Korabeli újságcikk a parkolóóra bevezetéséről, működéséről


A legtöbb embernek nem tetszett a fizető parkolók kialakításának ötlete, mivel azok korábban ingyenesek voltak. Az Oklahoma City-ben élő emberek azonban hamarosan belátták, hogy a rendszer bevezetése miatt a járműforgalom enyhült és a torlódások is megszűntek a belvárosban.
A parkolóórák az oklahoma-i sikereknek köszönhetően hamarosan az egész országban elterjedtek. Az 1930-as évek vége előtt szinte minden nagyobb városban parkolóóra által szabályozott rendszer került bevezetésre. Nem sokkal később a POM mellett más cégek is, mint pl. a Dual Parking Meter Company, Mark-Time and Duncan-Miller is megkezdte a saját fejlesztésű parkolóóráinak gyártását és telepítését.
A 1940-es évek elején már több, mint 140.000 db parkolóóra üzemelt az Egyesült Államokban, napjainkban ez a szám 4- 5 millió darabra emelkedett.

A parkolóóra technológiai fejlődése

Az első parkolóra egy teljesen mechanikus szerkezet volt, főbb alkotóelemei a következők: érmefogadó egység, indítómechanizmus és a fennmaradó időt jelző mutatós kijelző. A parkolóórát a pénzérme bedobása hozta működésbe, egy mutató jelezte, mennyi idő áll rendelkezésre és egy felcsapódó piros zászló jelezte, ha lejárt a parkolási idő. Az első parkolóórák kizárólag egy érmefajta elfogadását támogatták.

popularmechanics1959

A parkolóóra működési mechanizmusa (Popular Mechanics, 1959)

Az 1936-ban megindult sorozatgyártástól kezdve az alapfelépítés és működés gyakorlatilag évtizedekig változatlan maradt, mindössze a felhasznált anyagok minősége és a külső design újult meg. A helytakarékosság miatt egy idő után két egybeépített órát tettek egy oszlopra, hogy a két szomszédos parkolót kiszolgálják.

Az 1985-ben kezdődött meg a parkolóóra technológiai fejlődése, megjelentek az első elektronikus változatok, billentyűzettel, kijelzővel. A mechanikus gépek helyett akkumulátoros rendszerű eszközök kerültek telepítésre. Az akkumulátor működtetett rendszerekre történő átállás 1995-ben, New York városában kezdődött el, az utolsó mechanikus mérő leszerelése  2006-ban történt. Ezen eszközöknek vitathatatlan előnyük volt, hogy mechanikus társaiknál sokkal könnyebben átprogramozhatók voltak.

1990-ben kezdtek terjedni az ún. pay-and-display megoldású rendszerek, ezek a parkolóautomaták már parkolójegy nyomtatására is képesek lettek. Az automatába bedobott összeg alapján megváltott jegyet az autósnak a jármű első szélvédője mögé, jól látható részére kell elhelyezni, hogy annak érvényessége ellenőrizhető legyen. Ugyanebben az időben jelentek meg az első hitel- vagy bankkártyát is elfogadó készülékek is

Mára persze minden megváltozott, jött az elektronika, ma már jellemzően utcasarkonként van egy készülék, ahol parkoló jegyet lehet venni, vagy erre sincs szükség, a mobiltelefonnal elintézhető a jegyvásárlás.


Mélygarázsok, parkolóházak története


Ahogy egyre több és több ember tudta megengedni magának, hogy autója legyen, úgy nőtt a szükséglet a parkolóhelyekre is. Parkolás problémává vált, a városok olyan megoldást kerestek, hogy a lehető legkisebb helyen minél több autó egyidejű tárolását meg tudják oldani.
Az első autók jellemzően nyitott tetejű, bőrüléses járművek voltak, így nem voltak olyan időjárásállók, mint a mai autók. Emiatt olyan fedett helyet kellett létrehozni, ahol az autók nem voltak a hideg, a csapadék és egyéb kedvezőtlen időjárási körülményeknek kitéve. Az első parkolóházak beleolvadtak a környezetbe, úgy néztek ki, mint más épületek, melyeket az emberek tárolásra használtak. Némelyik ilyen „parkolóház” korábban lóistállóként funkcionált.

histoyparkinggarage 
A Dupont garázs körül 1907, a 2000-es blokk M Street NW. (Történelmi Társaság Washington, Dc)


Többszintes parkolóház

Az első többszintes parkolóház 1918-ban, Chicago-ban épült Holabird & Roche építésziroda tervei alapján a Hotel La Salle vendégei számára. A parkolóház néhány háztömbnyire épült a szállodától. A hotel 1976-ban lebontásra került, azonban a parkolóház egészen a 2005-ben történő lebontásáig tovább működött. A helyén 49 emeletes toronyház épült, mely többszintes parkolóháznak is otthont ad.

Az első többszintes parkolóház 1918 
Az autók parkolóházban történő elhelyezésére két különböző ötletet találtak ki. Az egyik egy gépesített technológia volt, és a másik pedig a lehetőség, hogy a járművével mindenki saját maga járhasson ki-be a garázsból. Ez a két különböző ötlet volt felelős a két különböző típusú parkolóház megjelenéséért: a gépesített garázs és a felhajtó rámpás garázs.

Gépesített garázs

A korai parkolóházak idejében a járművek parkoltatását személyzet segítette, az autókat a járművek tulajdonosai helyett ők helyezték el garázsban. Az autó egy szállító tálcára állt, mely egy felvonó segítségével automatikusan egy szabad parkolóhelyre került.

a2005 005 438 1 pigeon hole  6292013041579

Ezek a mechanikus garázsok voltak előfutárai a napjainkban is használt automatizált parkolási rendszereknek. Az ilyen típusú parkolóházak egyetlen dolgot nem tudtak biztosítani a járművezetőknek: a függetlenséget, és a lehetőséget hogy az autójával mindenki saját maga, tetszőleges időben ki- és behajtson a garázsba.

Garázs rámpákkal

A későbbi időkben parkolóházak szintjei között rámpákat építettek, ez lehetővé tette, hogy a járművezető saját maga parkoljon be autójával. A felhajtó rámpák tervezésénél több szempontot is figyelembe kellett venni: nem lehetett túl hosszú, mivel az a parkolóhelyek számának csökkenését okozta volna, de nem lehetett túl rövid és meredek sem, mert így az autó nem lenne képes felhajtani a rámpákon. Az ilyen típusú parkolóházaknak egyetlen hátránya volt: kevesebb autóval lehet parkolni adott területen, mint egy azonos méretű mechanikus garázsban, mivel a közlekedési rámpák több helyet foglaltak. Ez azt jelentette, hogy garázsok hogy elegendő kapacitás érdekében egyre nagyobbak lettek. 

 

dhumyAz  1918-ban tervezett D'Humy rámpa rendszer, mely maximalizálta a parkolóhelyek számát


A rámpák bevezetésének összes hátránya mellett a járművezetők számára nagyon fontos előny volt, hogy az autójukkal saját maguk parkolhattak le.  Így megszűnt a kiszolgáltatottság és a hosszú várakozási idő, amit a járműre várakozással kellett tölteni az autósoknak.

Automata parkolási rendszer (APS)

Az automatizált parkolási rendszer bevezetését két tényező indokolta: az egyre növekvő igény a parkolóhelyekre és a kevés rendelkezésre álló alapterület. A legelső automatizált garázs 1905-ben épült, Rue de Ponthieu Garázs Párizsban. Az emeletes, vasbeton szerkezetű épületben egy belső lift segítségével szállították az autókat felső szintre, ahol a kísérők leparkolták az autókat. Rue de Ponthieu nem volt teljesen automatizált garázs, de sokan úgy vélik itt már fellelhetőek az első automatizált elemek, így az APS előfutárának tekinthető. Technikailag ez egy félautomata parkolóház.

Az automata parkolási rendszer előnye a többemeletes parkolóházakkal szemben a helytakarékosság, mely elsősorban nem közvetlenül a járművekhez köthető:
•    Parkolóhelyek szélessége és mélysége (az egyes parkolóhelyek közötti távolságok) drámaian csökkentek, mivel a járműből történő ki- és beszállás nem a parkolóhelyeknél történik, így nem szükséges az ajtók nyitásához helyet biztosítani.
•    Nincs szükség az autók közlekedéséhez közlekedési sáv, illetve rámpa kialakítására
•   A belmagasság minimalizálható, nincs szükség járdákra, lépcsőkre, illetve a felvonókra mivel nincs gyalogos forgalom (vezetők és utasok) a parkolóban.


A parkolási stressz viszonylag új jelenség a magyarországi közlekedés történetében.

 Budapesten parkolási gondok legelőször az 1970-es évek elején a belváros frekventált csomópontjaiban keletkeztek. Hogyan próbálták a belvárosban a parkolást szabályozni? 

 Hivatalos doksiban először 1971-ben fogalmazták meg, hogy a „feltétlen szükséges mértékben” parkolási korlátozásokat is be kell vezetni Budapesten, „lehetőség szerint a városi funkcionális területi egységek megbontása nélkül”.

 

Parkolási térkép Budapest 1970Budapesti fizető parkolók 1970-ben

Fizető parkolók az 1970-es évek közepén.  A különböző parkolási tarifákat 1974-ben  vezették be.  1982-ben a belvárosra nehezedő forgalom csökkentése céljából a közterületi parkolóhelyeket 40%-al csökkentették (2200 parkolóhely). Három díjkategóriát vezettek be. A belvárosi lakosok parkolási engedélyt válthattak ki 16–18 illetve 8–10 óra közötti időszakra (szombaton egész napra). Ennek birtokában a parkolóórákkal el nem látott helyeken díjmentesen várakozhattak.

Bp. március 15. tér 1983     Parkolóőr 1980

Budapest, Március 15. tér és a parkolóőr, a "táskás bácsi" - 1983

1984-re a parkolási rend tarthatatlanná vált. Az illetékesek radikális korlátozásokkal járó parkolási szabályzatot dolgoznak ki. A program 1986-ra készül el és kísérletképp azonnal bevezették. A parkolási tarifa 20 Ft/óra volt. Ez az összeg 2010-es árszinten 378 forintnak felel meg.  Az új parkolási rend értelmében a helyben lakóknak is fizetniük kellett a parkolásért, de éves szinten mintegy 37%-os kedvezményt kaptak. A belvárosi közintézményeknek gépkocsijai évi 58 ezer Ft (mai áron 1 millió 95 ezer Ft) költséggel jelzőtáblával kijelölt parkolóhelyet igényelhettek. Ezek az összegek nem a kerület, hanem a főváros kasszájába kerültek.

budapest petofi sandor utca parkolóóra 1979     Parkolóóra BP

Az első budapesti parkolóórák - 1979

Az 1986-ban bevezetett rendet 1988-ban megváltoztatták Kiderült, hogy a belvárosi lakosságot sújtó szigorúság ellenére (nincs egész napos ingyenes parkolás a helyben lakóknak)  tartósan 350 nappali parkolóhely hiányzik az V. kerületben.

Az új parkolás rend a behajtási engedélyekre épült. A Duna utca, József Attila utca, Kiskörút,  Kossuth Lajos utca és Szabadsajtó út által határolt övezetbe csak engedéllyel lehetett behajtani. A behajtási engedély a helyben lakók számára ingyenes és időkorlátozás nélküli lett. Az új parkolási övezet kialakítása a fővárosnak 18,8 millió forintjába (mai áron 307 millió Ft) került.

A rendszerváltáskor úgy tűnt, a forgalomkorlátozással együtt a parkolás helyzete nagyjából tartható lesz a belvárosban. Még 1987-ben felmérték, hová lehet parkolóházakat építeni. Ennek nyomán 16 olyan területet jelöltek ki, ahol a térszín alatti megoldással 1100 parkolóhelyet lehet kialakítani. Elkészült az V. kerület parkolóház építési programja is.

Szervita Tér parkolóház 1980Budapest, Szervita téri parkolóház - 1980

A magyarországi automobilizmus elmúlt 20 évét a parkolási gondok súlyosbodásával, a fizető övezetek szétterjedésével, a forgalomcsillapítási intézkedések ideiglenes sikerével jellemezhetjük.

Forrás: timelord.blog.hu

Képek: fortepan.hu